Saját állítása szerint nem dolgozott együtt Schmitt Pállal az a német kutató, akinek tanulmányából szintén átemelt részeket 1992-es disszetrációjához a köztársasági elnök, sőt, az sem rémlik Klaus Heinemann-nak, hogy találkoztak volna - derül ki az Index.hu hétfői cikkéből.
Az 1992-ben Magyar Olimpiai Bizottság elnöki tisztét betöltő Schmittnek olyan bizottság előtt kellett beszámolnia, amelynek tagjai közül többen az általa irányított szervezetben dolgoztak - derül ki az Origo cikkéből.
Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev 1987-es művéből, ám ezzel szerinte nem követett el plágiumot. Ezt azzal véli alátámasztani, hogy az 1992-es értekezés „következtetései” saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a „Következtetések” című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása. Az alábbiakból az is kiderül, hogy Georgiev és Schmitt „együttműködése” semmiképpen nem kezdődhetett a bolgár kutató tanulmányának megjelenése előtt.
Az akkori szabályozás szerint megengedhető volt, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem egyben, a dolgozat végén tüntessék fel, így nem áll meg az ügyben a plágiumvád - ezt mondta Schmitt Pál szerda reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A köztársasági elnök szerdán szólalt meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy múlt szerdán kirobbant a plágiumügy. Elmondta: reméli, tisztázni tudja magát a vádak alól. Az ügy esetleges következményeiről nem volt szó a műsorban.
A Testnevelési Főiskola 1985-ben elfogadott, Schmitt Pál doktori szigorlatának időpontjában hatályos doktori szabályzatának összeférhetetlenségre utaló paragrafusát is megsértették az államfő disszertációjának értékelésekor - írja a Népszabadság.
A doktori címet illető plágiumgyanú kivizsgálásáért nyújtott be petíciót egy zömében történészekből álló csoport a Semmelweis Egyetem rektorának, Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszternek, illetve az MTA elnökének.
Nem kíván állást foglalni Schmitt Pál plágiumgyanús disszertációjával kapcsolatban a Hoffmann Rózsa vezette közoktatási államtitkárság, amely tavaly ősszel főiskolai és egyetemi hallgatók figyelmét hívta fel arra, hogy bűncselekményt követ el, aki sajátjaként nyújt be más által készített diplomamunkát.
A fokozatot kiadó egyetemre, illetve az államfőt jelölő pártra, a kormányra és a Köztársasági Elnöki Hivatalra vet rossz fényt Schmitt Pál plágiumügye – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter volt külügyminiszter, egykori diplomata. Szerinte már minden nagykövet lejelentette országának az esetet, Schmitt dossziéjában már mindenhol ott a bejegyzés a botrányról.
Szerzői jogok védelmére hivatkozva nem fotózhatta le Schmitt Pál doktori disszertációját az Origo fotósa a Semmelweis Egyetemen. Az egyetemi könyvtárban a szerzői jogi törvényre hivatkozva a portál munkatársa csak a dolgozat borítóját fotózhatta le, de olvasható felvételt nem készíthetett a disszertáció tartalmáról.
Plágiumügyekben a németek vezetik a képzeletbeli ranglistát: tavaly több politikus is botrányba keveredett. A legnagyobb visszhangja Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter ügyének volt, aki végül lemondott posztjáról. Kínában, Franciaországban, Ukrajnában is divat a „szabad kölcsönzés”. Magyarországon politikus még nem keveredett plágiumügybe, de egy tanár, egy dékánjelölt és több diák lebukott már.
Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását követeli az MSZP és az LMP, amennyiben bebizonyosodna a hvg.hu értesülése, hogy az államfő valóban plagizált doktori disszertációjának megírásakor.
Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.
Az osztrákok többsége szerint egy politikusnak le kell mondania, ha bebizonyosodik, hogy plágiumot követett el - derült ki egy pénteken ismertetett felmérésből.
Nem változtatta meg véleményét Schmitt Pál dolgozatáról a hvg.hu által nyilvánosságra hozott ügy, ma is "alapos, tanulságos" munkának tartja a jelenlegi államfő 1992-ben született kisdoktori dolgozatát az egyik bíráló, Kertész István. Az ókortörténész professzor hihetőnek tartja az államfő hivatalának álláspontját, és "polgári lelkiismerete berzenkedik" a Schmitt ellen indult "politikai támadásoktól". Azt viszont elismerte, hogy ő soha nem tulajdonítaná el kollégái kutatási eredményeit. Állítja: húsz évvel ezelőtt jóhiszeműen járt el, mert az egyetem rektora és a dolgozat másik bírálója meggyőzte, hogy a disszertáció megfelel az intézmény támasztotta feltételeknek.
Olyan emberek értékelték jelesre és engedték át Schmitt Pál államfő plágiumgyanús doktori disszertációját, akik tagjai voltak egy szervezetnek, amelyet az akkor Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság hozott létre - írta az Origo.
Ha száz százalékosan beigazolódna, hogy Schmitt Pál valóban plagizált doktori disszertációjának megírásakor, ma szakdolgozatként sem menne át a rendszeren az írása: a megrovástól a kicsapásig több verzióval is számolhatna. Bár nem mindenhol veszik egyformán szigorúan a helyesírási hibákat a diplomamunkáknál, egyes felsőoktatási intézményekben nagy valószínűséggel e rostán sem csúszna át az államfő.
Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.
A köztévé híradójában és közleményben reagált a Köztársasági Elnöki Hivatal a Schmitt Pál doktorijával kapcsolatban felmerült plágiumgyanúra. A KEH szerint az államfő és a bolgár Nyikolaj Georgijev baráti kapcsolatot ápoltak és egy forrásból írták meg disszertációjukat. A hivatal egyben visszautasítja a plágium vádját. A hvg.hu arra kéri az államfő hivatalát, hogy nevezze meg Schmitt Pál dolgozatának forrásait.
Újabb német politikusnak kell magyarázkodnia doktori disszertációja miatt: az alsó-szászországi oktatási miniszter, Bernd Althusmann számos tudományos alapszabályt megszegett tanulmánya megírásakor, többek között hivatkozás nélkül vett át szövegrészleteket más szakemberektől.
Szándékosan másolta idegen forrásmunkákból doktori disszertációja több részét a német kormány volt védelmi minisztere - jelentette be pénteken a bayreuthi egyetem.
